312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet

a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről

A Kormány a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló, többször módosított 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 26. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya az Etv. 3. § (4)-(7) bekezdése szerinti kockázatok Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Mehib Rt.) által történő biztosítására és viszontbiztosítására terjed ki.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában
a) állami adós: a központi kormányzat, a jegybank (a továbbiakban együtt: szuverén adós), továbbá a regionális és a helyi önkormányzat, illetve az irányításuk alatt álló minden olyan szervezet, amely a szervezet székhelye szerinti állam joga alapján sem jogi, sem közigazgatási úton nem nyilvánítható fizetésképtelennek;
b) magánadós: minden olyan szervezet, amely nem tartozik az a) pontba;
c) külföldi vállalkozás: olyan külföldi székhelyű gazdasági társaság, amely vállalkozás létrehozásával a belföldi gazdálkodó szervezet e vállalkozásban közvetlenül vagy más hazai és külföldi vállalkozása útján közvetetten tőkebefektetéssel rendelkezik, vagy amelybe tőkebefektetést kíván eszközölni;
d) külföldi vállalkozásba befektetett tőke és annak hozama:
da) külföldi vállalkozásba befektetett tőke: a c) pontban meghatározott külföldi vállalkozás javára teljesített pénzbeli befizetés, nem pénzbeli betét,
db) külföldi vállalkozásba befektetett tőke hozama: a c) pontban meghatározott külföldi vállalkozásból származó osztalék, nyereségrészesedés, tulajdonosi hitel miatt felmerült kamat, prémium, továbbá bármilyen, a külföldi vállalkozás székhelye szerinti ország joga alapján harmadik országba irányuló tőkebefektetésből származó jövedelem;
e) idegen tartalom: azok a termékek, illetve szolgáltatások, amelyeket külföldi beszállító, illetve alvállalkozó szállít, vagy nyújt az exportirányú külkereskedelmi szerződés vagy fővállalkozói szerződés teljesítéséhez;
f) állami adós által vállalt szerződéses kötelezettség: a 4. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott szerződéseket érintően a harmadik országba irányuló tőkebefektetéshez kapcsolódóan az a) pontban foglalt meghatározásnak megfelelő harmadik országbeli állami adós szerződő által szerződésben vállalt kötelezettsége;
g) bankgarancia: ajánlati, előleg-visszafizetési, teljesítési, jólteljesítési, szavatossági bankgarancia;
h) export: olyan termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, amelyet a gazdálkodó szervezet a számviteli szabályok szerint exportárbevételként számol el azzal, hogy a szolgáltatás nyújtás teljesítésének helye a szerződésben - az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásaitól függetlenül meghatározott - egyértelműen rögzített, a magyar államhatáron kívüli azon terület (külföld), ahol a vevő a szolgáltatást igénybe veszi, élvezi;
i) szállítói hitel: olyan tagállami származású áruk vagy szolgáltatások exportjáról szóló, egy vagy több szállító és egy vagy több vevő közötti kereskedelmi szerződésre vonatkozik, ahol a vevő(k) vállalja (vállalják), hogy a szállító(k)nak készpénzzel vagy hitelmegállapodás keretében fizet(nek);
j) vevőhitel: olyan kereskedelmi szerződést finanszírozó, egy vagy több pénzügyi intézmény és egy vagy több kölcsönvevő közötti, egy vagy több tagállamból származó termékek és szolgáltatások exportjáról szóló hitelszerződésre vonatkozik, ahol a hitelintézet(ek) vállalja (vállalják), hogy a szállító(k)nak a kölcsön alapjául szolgáló ügylet alapján készpénzben fizet(nek) a vevő(k)/kölcsönvevő(k) nevében, míg a vevő(k)/kölcsönvevő(k) lejáratkor visszafizetik azt a hitelintézet(ek)nek;
k) nemzeti érdekű fedezetnyújtás: exporthitel biztosítás keretében a Mehib Rt. olyan kockázatvállalása, amelynél a fedezet az ügyletnek a biztosított által benyújtott dokumentumokkal alátámasztható stratégiai jelentősége vagy meghatározott nemzetgazdasági hatásai alapján terjed ki az idegen tartalomra;
l) viszontbiztosítás: olyan külföldi székhelyű hitelbiztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történő átvállalása, amely hitelbiztosító a székhelye szerinti állam számlájára végez hitelbiztosítási tevékenységet;
m) OECD: Gazdasági és Együttműködési Fejlesztési Szervezet.
(2) Az állami adósra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni az (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet esetében, ha a kötelezettségeiért az állami adós, mint kezes vállal felelősséget.
(3) Jelen rendelet alkalmazásában a külföldi vállalkozásnak nyújtott tulajdonosi hitel, illetve a tulajdonos által a külföldi vállalkozás hitelfelvételéhez vállalt jogszabályban nevesített fizetési kötelezettség ugyanolyan megítélés alá esik, mint a 2. § (1) bekezdés da) pontja szerinti befektetett tőke.

3. § A biztosítás alanyai egyrészről a Mehib Rt., mint biztosító vagy viszontbiztosító, másrészről
a) a külkereskedelmi tevékenységet folytató belföldi gazdálkodó szervezet,
b) a külföldi vállalkozásba közvetlenül vagy közvetetten befektető belföldi gazdálkodó szervezet,
c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 3. § (1) bekezdés b), c) és f) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény,
d) utazásszervezési szolgáltatást végző belföldi vállalkozás,
mint biztosított vagy
e) a külföldi székhelyű hitelbiztosító vagy belföldi hitelbiztosító,
mint viszontbiztosított.

A Mehib Rt. által az Állam készfizető kezessége mellett vállalható biztosítások tárgya

4. § (1) A Mehib Rt. által biztosítható:
a) az exportirányú külkereskedelmi szerződés alapján előállított termék, illetőleg szolgáltatás előállítási költsége;
b) a külföldi adóssal szembeni exportirányú külkereskedelmi és hitelszerződésből származó követelés;
c) az exportirányú külkereskedelmi szerződéshez vagy külföldi vállalkozáshoz kapcsolódóan a 3. § c) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásból eredő követelés;
d) a külföldön kiírt versenytárgyalásokra (tenderekre) benyújtott ajánlatok tervezett költsége;
e) a külföldi vállalkozásba befektetett tőke és annak hozama;
f) a 3. § e) pontjában meghatározott hitelbiztosító biztosítási szerződése, amennyiben az a magyar áruk és szolgáltatások exportirányú külkereskedelmi szerződéséhez kapcsolódik (viszontbiztosítás);
g) a 2. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt bankgarancia, ha az olyan exportirányú külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódik, amelyre vonatkozó hitelnyújtásra a 8. § (2) bekezdése szerint biztosítási szerződés köthető.
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetekben a biztosítás kiterjed a kárfizetési türelmi időre számított szerződéses kamatra is.
(3) A biztosítás nem terjed ki:
a) a kötbérből, a szerződéses bírságból, a késedelmi kamatból és a kártérítésből eredő követelésekre;
b) a számviteli bizonylattal nem igazolható költségekre;
c) a közvetett károkra, ideértve az elmaradt hasznot is;
d)
e) azokra a károkra, amelyek más biztosítóval kötött vagy köthető más típusú vagyonbiztosítási szerződéssel biztosítottak vagy biztosíthatóak;
f)
g) pénzügyi befektetésekre;
h) a bankgarancia biztosítása esetén a bankgarancia díjára.
(4) Belföldi vállalkozásnak külföldiek Magyarországra történő utaztatási tevékenységéből származó követelése e rendelet alkalmazásában úgy minősül, mint a külföldi adóssal szembeni exportirányú külkereskedelmi és hitelszerződésből származó követelés.

Az Állam készfizető kezessége mellett vállalható kockázatokhoz kapcsolódó biztosítási események

5. § Az Állam készfizető kezessége mellett vállalható kockázatokhoz kapcsolódó biztosítási események a következők:
a) a magánadós vagy annak kötelezettsége teljesítéséért szerződést biztosító mellékkötelezettséget (kezesség, garancia) vállaló jogi személy (a továbbiakban: kezes) fizetésképtelensége;
b) egyedi ügyletek esetén az adós vagy kezese fizetési késedelme, nem egyedi ügyleteknél az adós vagy kezese nem fizetése;
c) az exportirányú külkereskedelmi szerződés vevő általi jogalap nélküli egyoldalú felmondása vagy az áru átvételének vevő általi jogalap nélküli egyoldalú megtagadása, továbbá a garantőr által nyújtott bankgarancia lehívása;
d) a biztosító vagy a biztosított országán kívüli harmadik ország kormányának, illetve más állami hatóságának olyan intézkedése, amely megakadályozza az exportirányú külkereskedelmi szerződés vagy hitelmegállapodás teljesítését (pl. beviteli tilalom);
e) általános moratórium elrendelése akár az adós vagy kezese országának, akár olyan harmadik országnak a kormánya által, amelyen keresztül az exportirányú külkereskedelmi szerződésre vagy a hitelmegállapodásra vonatkozóan a fizetések lebonyolódnak;
f) a biztosító országán kívül bekövetkezett olyan politikai események, gazdasági nehézségek, törvényhozási vagy adminisztratív intézkedések, amelyek megakadályozzák vagy késleltetik az exportirányú külkereskedelmi szerződésre vagy hitelmegállapodásra vonatkozó kifizetések átutalását;
g) az adós országában hozott olyan rendelkezés, amely az adós által helyi valutában teljesített fizetéseket a tartozás megfizetésének tekinti, annak ellenére, hogy - az árfolyamváltozás következtében - az ilyen fizetések az exportirányú külkereskedelmi szerződés vagy hitelmegállapodás devizanemére történő átváltással az átutalás időpontjában már nem fedezik a követelés összegét;
h) a biztosító vagy a biztosított országának kormánya által hozott, a külkereskedelmi forgalmat akadályozó intézkedése, ideértve az Európai Közösségek intézkedését is, feltéve, hogy az intézkedés miatt bekövetkező károk vonatkozásában nem kerül sor kártalanításra vagy egyéb kompenzációra (pl. kiviteli tilalom);
i) a biztosító országán kívüli háború, polgárháború, lázadás, zendülés, forradalom és hasonló jellegű politikai események, amennyiben annak kockázatait másként nem biztosították;
j) a külföldi vállalkozás székhelye szerinti országban végrehajtott államosítás, kisajátítás, háború, polgárháború, forradalom vagy olyan államhatalmi, közigazgatási intézkedés, amely nem teszi lehetővé a külföldi vállalkozásba befektetett tőkének, annak hozamának biztosított részére történő átutalását;
k) a külföldön kiírt versenytárgyalást (tendert) az ajánlatot benyújtott biztosított megnyeri, de szerződéskötésre nem kerül sor a biztosítotton kívülálló okból;
l) a biztosító országán kívül bekövetkezett természeti és nukleáris katasztrófák, amennyiben azok hatásai másként nem biztosíthatóak;
m) harmadik országbeli szerződő szerződésszegése, amennyiben a biztosított (vagy a biztosított nevében a külföldi vállalkozás) a 2. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott harmadik országbeli szerződővel szemben, a javára meghozott bírósági ítéletnek képtelen érvényt szerezni, feltéve, hogy a bírósági ítélet számszerűsített értékről szól, és a külföldi vállalakozás harmadik országba irányuló tőkebefektetéséhez kapcsolódó megállapodás szerinti szerződéses kötelezettség szerződő általi nem teljesítése, vagy a megállapodásnak szerződő általi felmondása miatt következett be.

A biztosíthatóság feltételei

6. § (1) Az exporthitelnyújtáshoz kapcsolódó biztosításoknál a biztosítási szerződés megkötésének feltétele, hogy
a) a kockázat az Etv. 3. § (3) bekezdés a) pontja és a 3. § (4) bekezdés a) pontja alapján az Állam készfizető kezessége mellett biztosíthatónak minősüljön,
b) az exportirányú külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódó exporthitelnyújtás tartalmilag megfeleljen a szerződéskötés időpontjában hatályos, „A hivatalosan támogatott exporthitelek irányelveiről” szóló OECD Megállapodásban (a továbbiakban: OECD Megállapodás) foglaltaknak,
c) az OECD „Vesztegetésről és a hivatalosan támogatott exporthitelekről” szóló cselekvési nyilatkozatában foglaltak értelmében a biztosítási ügyletben résztvevők írásban nyilatkozzanak arról, hogy nem vettek részt az ügylettel kapcsolatos vesztegetésben és nincs tudomásuk korrupcióról,
d) a Mehib Rt. által az OECD „Államilag támogatott exporthitelek közös környezetvédelmi szemléletéről” szóló Ajánlásának megfelelően előzetesen elvégzett környezeti célú átvilágítás vagy a környezeti hatástanulmány alapján a szerződés által biztosított gazdasági tevékenység ne minősüljön a környezetre nézve károsnak,
e) a Mehib Rt. lefolytatta az OECD Fenntartható Hitelezés Elveiről és Útmutatóiról szóló egyezményben előírt eljárásokat.
(2) Ha a 19. §-ban meghatározott általános szerződési feltételek nem tartalmazzák a 17. § (4) bekezdésben leírt kizárást vagy a 17. § (5) bekezdésben leírt kárfizetési halasztást, a biztosítási szerződés megkötésének további feltétele a szerződés teljesítésére kötelezett személy kifejezett, írásbeli hozzájárulása ahhoz, hogy a Mehib Rt. a kárfizetést követően vele szemben visszkereseti igényt érvényesít, ha a kár a külkereskedelmi szerződés teljesítésében résztvevők nem szerződés szerinti teljesítéséből származik.

6/A. § Bankgarancia biztosításnál a biztosítási szerződés megkötésének feltétele, hogy a külkereskedelmi szerződés teljesítésére kötelezett a bankgarancia jogalappal történő lehívása esetére hozzájáruljon ahhoz, hogy a Mehib Rt. a biztosítottnak teljesített kárfizetést követően vele szemben visszkereseti igényt érvényesít.

7. § (1) A Mehib Rt. kockázatvállalása az idegen tartalomra akkor terjedhet ki, ha a belföldi gazdálkodó szervezet által teljesített export legalább 50%-ban magyar származásúnak minősül vagy, ha a belföldi gazdálkodó szervezet által külföldön megvalósított - 5 millió eurót meghaladó - építési, szerelési fővállalkozási szerződés értékének legalább 25%-a magyar származású exportnak minősül. A részteljesítés elfogadottnak tekintendő, ha a részteljesítéskori magyar hányad mértéke megfelel a Mehib Rt. által a biztosítási szerződés kötvényében jóváhagyott, kivitelezési ütemtervben előre meghatározott magyar hányadnak.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásánál a más biztosító által viszontbiztosított - a Mehib Rt. kockázatvállalását nem jelentő - hányadot figyelmen kívül kell hagyni.
(3) Ha a biztosított fővállalkozó, a Mehib Rt. kockázatvállalása automatikusan kiterjed azokra az alvállalkozói szerződésekre, amelyeket a fővállalkozó kizárólag az Európai Unió egy vagy több tagállamából származó alvállalkozóval köt, feltéve, hogy az alvállalkozói szerződések - alapanyagokat és félkész termékeket nem tartalmazó - összege
a) 7 500 000 eurónál kisebb értékű fővállalkozói szerződés esetében legfeljebb a szerződés értékének 40%-a,
b) 7 500 000 és a 10 000 000 euró érték közötti fővállalkozói szerződés esetében legfeljebb 3 000 000 euró,
c) 10 000 000 eurót meghaladó értékű fővállalkozói szerződés esetében legfeljebb a szerződés értékének 30%-a.
(4) Ha a fővállalkozói szerződéshez az Európai Unió tagállamaiból és nem a tagállamokból származó alvállalkozói szerződés is kapcsolódik, akkor a Mehib Rt. kockázatvállalása a tagállamokból származó alvállalkozói szerződésekre automatikusan kiterjed, feltéve, hogy az összes alvállalkozói szerződés értéke nem haladja meg a (3) bekezdésben foglalt mértéket.
(5) A Mehib Rt. kockázatvállalásának feltételeiben nem lehet eltérés arra tekintettel, hogy a fővállalkozó hazai vagy más, az Európai Unió többi tagállamából származó alvállalkozót vesz igénybe.
(6) A származás megállapítására a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 19. §-ában, valamint a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet II. Címének 2. fejezetében foglalt rendelkezések az irányadók.
(7) Az áruk magyar származásának megállapítására és igazolására a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 19. §-ában foglaltak, a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet 23. §-ában foglaltak, valamint a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet 48. cikkében foglaltak az irányadók, azzal, hogy a külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet minden esetben köteles a származási bizonyítványt az annak kiadására felhatalmazott szervtől beszerezni és azzal az 1. §-ban foglaltak teljesülését a Mehib Rt. felé igazolni.
(8) A Magyarországon bejegyzett székhellyel rendelkező cég által legalább öt éve rendeltetésszerűen használatban lévő gépek, berendezések exportja esetében a Mehib Rt. kockázatviselése azok származására tekintet nélkül kiterjedhet a biztosított export teljes ellenértékére.
(9) Az (1) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb magyar hányad esetén - amely azonban nem lehet kevesebb, mint az (1) bekezdésben meghatározott arányok fele - a teljes hitelösszeg abban az esetben biztosítható, ha az exportügylet megvalósulásához nemzeti érdek fűződik. A nemzeti érdekű fedezetnyújtást jelentő biztosítási ügylet jóváhagyása a Mehib Rt. Igazgatóságának hatáskörébe tartozik, amelynek során az Igazgatóság a Kormány külgazdasági stratégiájában foglaltakra tekintettel, az ügylet jellemzői közül a következő szempontokat veszi figyelembe:
a) munkahelyteremtés, munkahelymegőrzés;
b) exportpiac megtartása, megszerzése, további exportbővüléshez való hozzájárulás;
c) a kis- és középvállalkozások versenyképességének elősegítése;
d) a beszállítói lehetőségek kiterjesztése;
e) a hazai hozzáadott érték arányának mértéke a magyar származásúnak minősülő hányadon belül;
f) környezetvédelmi szempontok, a megújuló energia szektorának erősítése.
(10) A Mehib Rt. az üzletszabályzatban rögzíti, és legalább évente felülvizsgálja a nemzeti érdek meghatározását alátámasztó szempontokat, annak igazolásául szolgáló eljárási szabályokat és dokumentációs követelményeket.

8. § (1) A 4. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott biztosítás csak abban az esetben köthető, ha a biztosított által a külföldi vállalkozásban megszerzendő részesedés aránya - figyelembe véve az adott vállalkozásban korábban megszerzett részesedéseket is - meghaladja külföldi vállalkozás jegyzett tőkéjének, illetve ennek hiányában saját tőkéjének 10%-át.
(2) Nem köthető olyan biztosítási szerződés, amelyben a biztosítási esemény állami adós esetén az 5. § b)-j) pontjaiba és l) pontjába, magánadós esetében pedig az 5. § a)-j) pontjaiba, valamint l) pontjába tartozik, és
a) az adósnak vagy kezesének a székhelye az 1. melléklet szerinti országokban van, továbbá
b) a futamidő (a gyártási és hitelezési idő együtt) kevesebb, mint két év, kivéve, ha olyan, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV törvény) meghatározásának megfelelő mikro-, kis- és középvállalatok exporthiteleihez kapcsolódik, amelyek KKV törvény éves nettó árbevételre vonatkozó előírásainak értelemszerű alkalmazásával számított éves exportforgalma nem haladja meg a 2 000 000 EUR-t. Az e pontban meghatározott kivétel nem vonatkozik a 4. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott biztosításra.
(3)-(5)

A kockázatviselés tartama és mértéke

9. § (1) A Mehib Rt. a kockázatviselés tartamát az általános szerződési feltételeiben köteles meghatározni.
(2) Hitelbiztosítás esetén a Mehib Rt. kockázatviselésének kezdete:
a) vevőhitel-biztosítás esetén a hitelmegállapodás hatálybalépésének napja, feltéve, hogy a hitelbiztosítási kötvényben és a hitelmegállapodásban előzetesen kikötött feltételek teljesülnek;
b) szállítói hitel biztosítása esetén a gyártási kockázat biztosítási fedezete a kereskedelmi szerződés hatálybalépésének napján kezdődik, feltéve, hogy a hitelbiztosítási kötvényben és az exportirányú külkereskedelmi szerződésben előzetesen kikötött feltételek teljesülnek.
(3) Ha a (2) bekezdés b) pontjában foglalt ügylethez hitelkockázat is kapcsolódik, a Mehib Rt. kockázatviselésének kezdete az a nap, amikor a biztosított szerződéses kötelezettségeinek teljes körű teljesítése alapján az ellenértékre jogosult, feltéve, hogy a hitelbiztosítási kötvényben és az exportirányú külkereskedelmi szerződésben előzetesen kikötött feltételek teljesülnek. Ha az exportirányú külkereskedelmi szerződés feltételei szerint a biztosított a kiszállított termékek, illetve szolgáltatások értékének megfelelő fix és meghatározott ellenértékre jogosult, a Mehib Rt. által nyújtott fedezet az egyes részteljesítések, illetve kiszállítások napján is hatályba léphet.
(4) A Mehib Rt. által fizetendő biztosítási összegből a biztosítottat önrészesedés terheli, amelynek mértéke exporthitel biztosítás esetén a biztosítási összeg legalább 5%-a, minden egyéb biztosításnál a biztosítási összeg legalább 20%-a.
(5)
(6) A (4) bekezdésben foglaltaknál alacsonyabb önrész alkalmazása esetén a Mehib Rt. köteles az ilyen esetre az Európai Közösségek jogszabályaiban előírt eljárásokat lefolytatni.
(7)

Minősítés

10. § (1) A Mehib Rt. az ügyleteihez kapcsolódó kockázatait köteles szükség szerint, de legalább évente minősíteni. A minősítést első alkalommal a biztosítási szerződés megkötése előtt kell elvégezni. A Mehib Rt. e minősítés alapján határozza meg az esetleg szükséges kockázati felárat, amelynek módosítására a kockázatviselés megkezdése után nem kerülhet sor.
(2) Az adós státusának meghatározásakor a Mehib Rt. figyelembe veszi az adós tényleges jogi státuszát, az adós ellen lefolytatható bármely jogi lépés tényleges hatékonyságát, az adós pénzügyi és bevételi forrásait, továbbá az adós feletti kormányzati befolyás vagy ellenőrzés fokát.
(3) A Mehib Rt. Igazgatósága az egyes országokat két éven belüli, valamint két éves és két éven túli lejáratú üzletekre vonatkozó kockázati kategóriába sorolja be. A két éves és két éven túli kockázati kategória megállapításánál figyelembe veszi az OECD országkockázati besorolását. Az Igazgatóság legalább évente meghatározza a következő üzleti évre szóló, az egyes országokra vonatkozó fedezeti politikáját.
(4) A Mehib Rt. Igazgatósága a mindenkori éves költségvetési törvényben rögzített biztosítási állomány felső határát és az országkockázati besorolást alapul véve félévenként vagy szükség szerint megállapítja az országlimiteket.
(5) Az országkockázati besorolást a Mehib Rt. Igazgatósága legalább félévenként felülvizsgálja. Az Igazgatóság az országkockázati besorolást szükség szerint, a félévenkénti kötelező felülvizsgálatok között is köteles módosítani.

Biztosítási díj

11. § (1) A Mehib Rt. biztosítási díjtételeit az országkockázati besorolástól, az adós, a kezes minősítésétől, a vállalt önrészesedés mértékétől, a kockázatviselés tartamától, a törlesztés feltételeitől, továbbá a díjfizetés módjától függően állapítja meg. A felszámított díjnak tükröznie kell a biztosító által a kötvényben vállalt kockázatokat, és fedeznie kell a Mehib Rt. hosszú távú költségeit. A Mehib Rt. a díjtételek meghatározásakor az üzletpolitikájában foglalt szempontokat is figyelembe véve jár el. Azon termékek esetében, ahol a Mehib Rt. saját kártapasztalattal nem rendelkezik, valamint nem kerültek kiadásra a díjszintre vonatkozó nemzetközi normák, a kockázatvállaláshoz kapcsolódó díjait a hasonló szolgáltatást nyújtó, az Európai Unió tagállamaiban székhellyel rendelkező hitelbiztosítók által felszámított díjakhoz igazítja, figyelembe véve a külföldi vásárlók korlátozott számát, a finanszírozott vállalkozás jellegzetességeit és a járulékos költségeket.
(2) Az (1) bekezdés szerint felszámított, a két éves és két éven túli lejáratú exporthitel biztosítási szerződésekhez kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb az OECD Megállapodásban előírtak alapján felszámítandó minimális díjszintnél. A két éves lejáratot el nem érő egyedi exporthitel biztosítási szerződések esetén a biztosítás díjtételét a két éves és két éven túli lejáratú szerződésekre vonatkozó díjtétel-számítással azonos elvek szerint kell meghatározni.
(3) A Mehib Rt. egy összegben és részletekben is szedheti a biztosítási díjat. A biztosítási díj részletekben történő szedése esetén az így beszedett díjnak nettó jelenértéken kifejezve akkorának kell lennie, mintha azt egy összegben teljesítenék.
(4)
(5) A Mehib Rt. biztosítási díjszámítási elveit üzletszabályzatában teszi közzé.

Meg nem szolgált díjak tartaléka

12. § (1) A Mehib Rt. az Állam készfizető kezessége mellett vállalható biztosítási tevékenységéhez kapcsolódóan meg nem szolgált díjak tartalékát képez, amely a díjfizetés alapját képező biztosítási szerződésekből származó, tárgyévet követő évek költségeinek és ráfordításainak fedezetére szolgál.
(2) A meg nem szolgált díjak tartalékát annak szükséges szintjéig a mérleg fordulónapjával kell megképezni. Ha a meg nem szolgált díjak tartalékának állománya a szükséges szintet a mérleg fordulónapján meghaladja, akkor az azt meghaladó összeget fel kell használni.
(3) A tartalék szükséges szintjét a Mehib Rt. egyedileg, ügyletenként állapítja meg, a számlázott díjak 80%-ának a biztosított kockázatok lejárati struktúrája alapján meghatározott, időarányosan meg nem szolgált összegében. Azon exporthitel biztosítások esetében, ahol a díj előre került kiszámlázásra, azonban a hitelfolyósítás nem történik meg teljes egészében és emiatt fennáll a díjvisszatérítés lehetősége, a ki nem folyósított összegre eső díj 100%-ára kell képezni tartalékot.
(4) A meg nem szolgált díjak tartaléka tárgyévi meghatározásának számítási módját és tárgyévi alakulását az éves beszámoló kiegészítő mellékletében kell bemutatni országonként és szerződésenként (ügyletenként) összesítve.
(5) A biztosító a meg nem szolgált díjak tartalékának számítási módját és a felhasznált adatokat köteles egyértelműen dokumentálni. A tartalék képzési szabályait a biztosító által készített tartalékolási szabályzat tartalmazza.

13-14. §

Kárfizetési türelmi idő

15. § (1) A kárfizetési türelmi idő annak megállapítására szolgál, hogy a biztosítási esemény valóban bekövetkezett-e, és ha igen, tartósan fennáll-e. A kárfizetési türelmi idő alatt kell elvégezni a szükséges kárenyhítési intézkedéseket is.
(2) A kárfizetési türelmi idő legkisebb időtartama a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított
a) 180 nap befektetési és gyártási kockázat esetén,
b) 90 nap hitelkockázat és bankgarancia biztosítása esetében,
c) 30 nap az 5. § k) pontjában foglalt esetben,
d) 90 nap az a)-c) pontban nem említett egyéb esetben.
(3) Kárfizetési türelmi idő nem kerül alkalmazásra magánadós fizetésképtelensége folytán bekövetkezett biztosítási események és kétoldalú kormányközi adósság átütemezési megállapodások esetében.
(4)

A kárigény bejelentése

16. § (1) A biztosítási esemény bekövetkeztének és a kár összegének bizonyítása a biztosított kötelezettsége. A Mehib Rt. nem ismerhet el olyan kárigényt, amely a teljes kárigény tényleges értékét, illetve a biztosítottnak az exportirányú külkereskedelmi szerződés vagy a hitelmegállapodás alapján járó összeget meghaladja.
(2) A kárigényt a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését követő 15 napon belül köteles írásban bejelenteni. A bejelentéshez mellékelnie kell valamennyi rendelkezésre álló, a káresemény bekövetkeztét és a kár összegét igazoló okiratot.

A kárrendezés

17. § (1) Devizakövetelés biztosítása esetén - amennyiben a kárfizetés forintban történik - a Mehib Rt. a kár összegét az ügyletet lebonyolító hitelintézet által a kárfizetési türelmi idő lejártának, ennek hiányában a követelés esedékességének napján alkalmazott devizavételi árfolyamon állapítja meg.
(2) A biztosított a kár megtérítésére abban az esetben jogosult, ha a 18. § (2) bekezdésben és a 20. §-ban előírt kötelezettségeinek - a (3) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével - eleget tett. A Mehib Rt. a kárfizetési kötelezettségét
a) a b)-c) pontban meghatározott kivétellel a kárfizetési türelmi idő lejártát követő,
b) a 15. § (3) bekezdésben meghatározott esetekben a kárelbíráláshoz szükséges utolsó dokumentum beérkezését követő,
c) ha a kárfizetési türelmi idő lejártáig a biztosított a kárelbíráláshoz szükséges valamennyi dokumentumot nem adta át, a legutolsó irat átadásától számított
30 napon belül teljesíti.
Kárfizetési türelmi idő nem kerül alkalmazásra az első kárfizetést követően, ha a biztosított hitelszerződés törlesztési ütemtervében meghatározott eredeti esedékességek szerint - több időpontban - történik a kárfizetés.
(3) A Mehib Rt. mentesül a kárfizetési kötelezettség alól, ha
a) a biztosított a biztosítási szerződés megkötéséhez valótlan vagy megtévesztő adatokat közölt;
b) a biztosított a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeit megszegi;
c) a biztosított a biztosított ügylethez kapcsolódóan bűncselekményt vagy jogszabálysértést követ el;
d)-e)
(4) A Mehib Rt. a 19. §-ban meghatározott általános szerződési feltételeiben kizárja fizetési kötelezettségét, ha a kár közvetve vagy közvetlenül az alábbi okok miatt következett be:
a) a biztosított vagy a nevében eljáró személy cselekménye vagy mulasztása,
b) olyan rendelkezés, előírás a biztosított kereskedelmi vagy hitelszerződésben, vagy bármely a bankgaranciával, egyéb biztosítékokkal kapcsolatos dokumentumokban, amely a biztosított jogait korlátozza,
c) a biztosítási szerződés megkötése után a biztosított és az adós olyan megállapodása, amely a követelés kifizetését késlelteti vagy megakadályozza,
d) szállítói hitel esetében az alvállalkozók, társvállalkozók, más szállítók által a szerződésben foglalt kötelezettségeiknek nemteljesítése, feltéve, hogy ez nem az 5. § d)-j) pontjaiban meghatározott biztosítási események következménye.
(5) Ha az adós vagy a kezes a követelés jogalapját vagy összegszerűségét vitatja, a Mehib Rt. mindaddig elhalasztja a kárfizetést, amíg a vitát a külkereskedelmi szerződésben vagy a hitelmegállapodásban kikötött választottbíróság, ezek hiányában az irányadó jog szerinti bíróság jogerős ítélete vagy határozata nem zárja le a biztosított javára. A Mehib Rt. a kárfizetést a választottbíróság vagy bíróság jogerős ítéletének vagy határozatának kézhezvételétől számított 30 napon belül teljesíti.
(6) A biztosított követelés egészének egyösszegű azonnali esedékessé válása esetén a Mehib Rt. jogosult a kárt a biztosított hitelszerződés törlesztési ütemtervében meghatározott eredeti esedékességek szerint megállapítani.
(7) Az (5) bekezdésben foglalt esetekben a Mehib Rt. a kárfizetést az eredeti esedékességek napját követő 30 napon belül teljesíti, feltéve, hogy a biztosított a törlesztési ütemtervében meghatározott eredeti esedékességi időpontokig minden esetben eleget tett a 18. § (2) bekezdésben és a 20. §-ban előírt kötelezettségeinek.

Kármegelőzés, kárkezelés, kárenyhítés

18. § (1) A biztosított követelésekkel kapcsolatos kármegelőzési, kárenyhítési költségeit, ráfordításait a Mehib Rt. és a biztosított a kárviselési hányad arányában viseli, feltéve, hogy azokat Mehib Rt. jóváhagyta. E költségek és ráfordítások közé tartoznak a bírósági eljárási költségek és a kár minimalizálása vagy elkerülése érdekében felmerült egyéb jogi költségek, de nem tartoznak ide a kárigény érvényessége megállapításának költségei.
(2) A kármegelőzés, kárenyhítés, kárbehajtás módját a Mehib Rt. írja elő a biztosított számára, e körben adott utasításainak a biztosított köteles eleget tenni.
(3) Az adóssal fennálló biztosított exportirányú külkereskedelmi szerződést, illetve hitelszerződést, valamint a 4. § (1) bekezdésének e) pontját érintő és a bankgaranciára vonatkozó szerződéseket csak a Mehib Rt. előzetes hozzájárulásával lehet módosítani vagy felmondani.
(4) Kárkintlévőség megtérülése esetén a megtérült összeg és behajtási költségek - feltéve, hogy azokat a Mehib Rt. jóváhagyta - a kárviselési hányad arányában kerülnek megosztásra a Mehib Rt. és a biztosított között.
(5) Ha ugyanazon adóssal szemben biztosított és nem biztosított követelés (előleg) is fennáll, az adós általi teljesítést, a kármegtérülést, valamint az (1) bekezdésben meghatározott költségeket és ráfordításokat a biztosított és a nem biztosított hányad arányában kell elszámolni.
(6) Kárkintlévőség megtérülése esetén a Mehib Rt. a követelésekből a hozzá befolyó, a költségvetést megillető összegeket (ideértve a kamatot és késedelmi kamatot is) a központi költségvetés részére 5 banki munkanapon belül átutalja.
(7) Fővállalkozó és alvállalkozóinak biztosítása esetén a felmerülő költségek és ráfordítások megosztására az (1)-(6) bekezdésekben foglaltakat kell alkalmazni.

Biztosítási szerződési feltételek

19. § A Mehib Rt. általános szerződési feltételeinek tartalmazniuk kell:
a) a kockázatviselés tartamát és mértékét;
b) a díjfizetésre, illetve a biztosítottnak (szerződő, kedvezményezett) a szerződésből eredő jogaira és kötelezettségeire, azok teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának következményeire vonatkozó rendelkezéseket;
c) a Mehib Rt. szolgáltatásainak megjelölését, a teljesíthető kárfizetés legmagasabb összegének meghatározási módját, a teljesítés módját, idejét, külön feltételeit, a Mehib Rt. mentesülésének vagy szolgáltatása korlátozásának feltételeit;
d) a biztosítási esemény meghatározását;
e) a biztosítási esemény bejelentésének módját, határidejét;
f) a kárfizetési türelmi idő mértékét;
g) a biztosítási esemény bekövetkeztének igazolására vonatkozó előírásokat (beleértve, hogy a különböző eseményeknél mely magyar vagy külföldi szerv igazolása fogadható el);
h) a szerződés megszűnése esetére a biztosított (szerződő, kedvezményezett) jogainak és a Mehib Rt. kötelezettségeinek ismertetését;
i) az egyes igények elévülési idejét.

A biztosított kötelezettségei

20. § (1) Bejelentési kötelezettsége keretében a biztosított köteles a biztosítónak haladéktalanul írásban bejelenteni
a) minden olyan általa ismert körülményt, amely a biztosítási esemény bekövetkeztével fenyeget;
b) a biztosítási esemény bekövetkeztét;
c) a biztosított követelés címén, valamint kármegtérülésként hozzá befolyt összegeket.
(2) Kárenyhítési kötelezettsége keretében a biztosított köteles
a) a Mehib Rt. utasításai szerint eljárni, továbbá megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a biztosítékok felhasználását (érvényesítését) szolgálják;
b) a megtett intézkedéseiről és azok eredményeiről folyamatosan tájékoztatni a Mehib Rt.-t.
(3) Átruházási kötelezettsége keretében a biztosított a kárfizetéssel egyidejűleg köteles az ügylettel kapcsolatos összes lejárt biztosított követelését - ideértve az egyéb biztosítékokat is - a követelés érvényesítésének jogával együtt a Mehib Rt.-re, mint az Állam megbízottjára engedményezni, és
a) az adóst az átruházás megtörténtéről értesíteni;
b) az adóshoz intézett értesítés másolatát a Mehib Rt.-hez eljuttatni, továbbá
c) a Mehib Rt. által megkívánt nyilatkozatokat megtenni.
(4) A biztosított az adóssal szembeni követeléseit, illetve a biztosítási szerződésből eredő kárfizetést harmadik személyre csak a Mehib Rt. előzetes írásbeli jóváhagyásával engedményezheti.
(5) A biztosított átutalási kötelezettsége keretében köteles a kárfizetést követően a biztosított ügylethez kapcsolódóan bármilyen jogcímen befolyt összegeket a Mehib Rt.-nek azonnal átutalni.
(6) A biztosított köteles lehetővé tenni a Mehib Rt. vagy meghatalmazottja számára, hogy az adott biztosítási jogviszonnyal összefüggésben könyveibe, üzleti levelezéseibe betekintsen.
(7) Ha a biztosított fővállalkozó, a fővállalkozó és az alvállalkozó közötti vállalkozási szerződés módosításához a Mehib Rt. előzetes írásbeli engedélye szükséges.
(8) A 7. § (9) bekezdésben meghatározott nemzeti érdekű fedezetnyújtás alátámasztásához a biztosított köteles benyújtani a biztosító által előírt dokumentumokat.

Egyéb rendelkezések

21. § (1) A Mehib Rt. által az Állam készfizető kezessége mellett vállalt biztosítások általános szerződéses feltételeit a Mehib Rt. Igazgatósága hagyja jóvá.
(2) A Mehib Rt. csak azokat a bankgaranciákat biztosíthatja, amelynek esetleges beváltásából fakadó fizetési kötelezettségekért a központi költségvetés nem felel.
(3) Az Európai Unió Tanácsa által létrehozott, a hitelbiztosításra, a hitelgaranciákra és a pénzügyi hitelekre vonatkozó politika koordinálásával foglalkozó csoport, valamint az Európai Bizottság illetékes Főigazgatósága felé fennálló, az Európai Közösségek jogszabályai által meghatározott adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségeket - az előírt formában, tartalommal és határidőben - a Mehib Rt. végzi, és az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben eljár ezekben a testületekben. A Mehib Rt.-nek a jelen rendelet hatálya alá eső, közép- és hosszú lejáratú, azaz a két éves és két éven túli lejáratú szállítói, illetve vevőhiteleket magában foglaló ügyleteire a 2. számú mellékletben foglalt valamennyi eljárást le kell lefolytatnia. A Mehib Rt. közép- és hosszú lejáratú ügyleteinél a jelen rendeletben rögzített biztosítási feltételektől eltérő feltételeket alkalmazhat, feltéve, hogy az ilyen esetekben a 2. számú melléklet 1., 2., 3. és 4. pontjában foglalt kötelező bejelentési eljárásokat lefolytatja.
(4) A Mehib Rt. köteles teljesíteni az OECD Kereskedelmi Igazgatósága által meghatározott adatszolgáltatási, valamint bejelentési kötelezettségeket, továbbá az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben eljár az OECD-ben.
(5) Amennyiben olyan exportirányú külkereskedelmi szerződéshez, ahol a vevő székhelye nem az Európai Közösségek tagállamában van és a MEHIB Rt. az Európai Közösségek tagállamában állami támogatással működő exporthitel-biztosító szervezettel együttes biztosítást nyújt - akár mint fővállalkozói biztosító, akár mint az alvállalkozó hitelbiztosítója -, be kell tartania az Európai Közösségek jogszabályaiban foglalt előírásokat. Az együttes biztosítás nyújtása esetén a biztosító köteles a 3. számú mellékletben foglalt előírásokat betartani.
(6) A Mehib Rt. az Állam készfizető kezessége mellett vállalt biztosítási tevékenységével kapcsolatban képzett, meg nem szolgált díjak tartalékát csak állampapírban vagy olyan értékpapírban tarthatja, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért az állam készfizető kezességet vállalt.
(7) A 20. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségnek azok a biztosítottak is kötelesek eleget tenni, melyek a Mehib Rt. jogelődeivel kötöttek biztosítási szerződést.
(8) A Mehib Rt.-nek az Állam készfizető kezessége mellett nyújtott kockázatvállalása csak akkor terjeszthető ki a 8. § (2) bekezdés a) és b) pontjában rögzített feltételektől eltérő esetre, beleértve a b) pontban kivételként meghatározott mikro-, kis- és középvállalatok esetét is, ha a 4. mellékletben foglalt kötelező bejelentési eljárást a Mehib Rt. eredményesen lefolytatta.
(9) A Biztosító 2010. december 31-ig a 4. melléklet szerinti védzáradék igénybevételére vonatkozó eljárásnál az alkalmazást a fedezet hiányára kiadott egyetlen, jól ismert, nemzetközi magántulajdonú exporthitel biztosító és egy nemzeti hitelbiztosító által kiadott igazolással vagy legalább négy elismert exportőr által kiadott arra vonatkozó igazolással is igazolhatja, hogy meghatározott műveletek esetében a magánbiztosítók megtagadták a fedezetet.

21/A. § A 9. § (4) bekezdés szerinti 20%-ban meghatározott minimális önrészesedés mértéke a 2010. december 31-ig megkötésre kerülő biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződések esetében 10% lehet.

Záró rendelkezések

22. § (1) Ez a rendelet - a (2), (4) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E rendelet 11. §-ának (2) bekezdése 2002. április 1-jén lép hatályba.
(3)-(4)
(5) Az e rendelet 9. §-ának (6) bekezdésében és 21. §-ának (3) és (5) bekezdésében foglalt kötelezettségek a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lépnek hatályba.
(6) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 84/568 EGK irányelve (1984. november 27.) az Európai Közösségek egy vagy több tagállamában kötött egy vagy több alvállalkozói szerződést magában foglaló szerződésre irányuló együttes biztosítékok esetén az állam megbízásából vagy támogatásával eljáró tagállami exporthitel-biztosító szervezetek vagy az ilyen szervezetek helyében eljáró közigazgatási egységek kölcsönös kötelezettségeiről;
b) a Tanács 98/29 EK irányelve (1999. május 7.) a közép- és hosszú lejáratú fedezettel rendelkező ügyletek exporthitel-biztosításával kapcsolatos főbb rendelkezések összehangolásáról.
(7) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
a) a Tanács 82/854/EGK határozata (1982. december 10.) az exportgaranciák és az exportfinanszírozás területén az Európai Közösségek más tagállamaiban vagy a tagsággal nem rendelkező országokban lévő felekkel kötött egyes alvállalkozói szerződésekre alkalmazandó szabályokról;
b) a Tanács 76/2001/EK határozata (1960. szeptember 27.) az államilag támogatott exporthitelek terén bizonyos iránymutatások alkalmazásáról szóló 1978. április 4-i határozat felváltásáról;
c) a Tanács 77/2001/EK határozata (2000. december 22.) a projektfinanszírozásról szóló keretmegállapodás alapelveinek a hivatalosan támogatott exporthitelek területén való alkalmazásáról;
d) a Tanács 2006/789/EK határozata (2006. november 13.) a hitelbiztosítással, a hitelgaranciával és a pénzügyi hitelekkel kapcsolatos konzultációs és tájékoztatási eljárásokról (kodifikált változat).

1. számú melléklet a 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelethez

A piacképes kockázatú országok jegyzéke

I. Az Európai Unió tagállamai
II. Az OECD tagállamai közül
1. Ausztrália
2. Kanada
3. Izland
4. Japán
5. Új-Zéland
6. Norvégia
7. Svájc
8. Amerikai Egyesült Államok

2. számú melléklet a 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelethez

A 21. § (3) bekezdésében foglaltak teljesítésére vonatkozó eljárások

1. Előzetes értesítés tájékoztatás céljából
a) Amennyiben a Mehib Rt. egy bizonyos ügyletre vagy ügyletcsoportra, egy bizonyos ágazatra vagy ágazatokra, egy bizonyos országra vagy országokra, vagy teljes rendszerére vonatkozóan e rendelet rendelkezéseinél kedvezőbb fedezeti feltételek nyújtásával el szándékozik térni, döntése hatálybalépését megelőzően legalább hét munkanappal értesíteni köteles e szándékáról a többi biztosítót és a Bizottságot, megjelölve a tervezett eltérés okát, amely lehet például a nemzetközi versenyhez történő igazodás, és közölnie kell a felszámításra kerülő megfelelő díjmértéket.
b) Amennyiben a Mehib Rt. az e melléklet 5.1.b) pontja szerinti értesítés kötelezettség teljesítése során bejelentett éves fedezeti politikája szerinti éves értesítésében megadottnál alacsonyabb díjat szándékozik felszámítani, döntése hatálybalépését megelőzően legalább hét munkanappal értesíteni köteles e szándékáról a többi biztosítót és a Bizottságot.
c) Amennyiben a Mehib Rt. egy másik biztosítónak a fenti a) és b) pontok szerinti értesítését követően a kezdeményező értesítőénél kedvezőbb feltételeket kíván nyújtani, döntése hatálybalépését megelőzően legalább hét nappal értesíteni köteles e szándékáról a többi biztosítót és a Bizottságot, megjelölve az általa felszámítani szándékozott díjmértéket.
d) Amennyiben a Mehib Rt. egy országra vagy egy adott országcsoportra kétoldalú politikai vagy nemzeti érdekből kivételesen olyan országbeli adósokkal kötött ügyletekre kíván fedezetet nyújtani, amelyekre rendes esetben nem nyújt fedezetet, döntése hatálybalépését megelőzően legalább hét munkanappal értesíteni köteles e szándékáról a többi biztosítót és a Bizottságot, megadva az általa felszámítani szándékozott díjmértéket.
2. Utólagos értesítés tájékoztatás céljából
a) Amennyiben a Mehib Rt. úgy dönt, hogy egy bizonyos ügyletre vagy ügyletcsoportra, egy bizonyos ágazatra vagy ágazatokra, egy bizonyos országra vagy országokra, vagy teljes rendszerére e rendelet rendelkezéseinél kedvezőtlenebb fedezeti feltételek nyújtásával el szándékozik térni, legkésőbb január 31-éig az előző évre vonatkozóan tájékoztatni köteles a többi biztosítót és a Bizottságot.
b) Amennyiben a Mehib Rt. úgy dönt, hogy e melléklet 5.1.b) alpontja szerinti éves értesítésében közzétett országonkénti fedezeti politikájának egy vagy több elemét módosítja, erről azonnal értesíti a többi biztosítót és a Bizottságot.
c) Amennyiben a Mehib Rt. az e melléklet 1. pont a), illetve b) alpontja szerinti értesítést követően úgy dönt, hogy ugyanazokat a feltételeket nyújtja, mint a kezdeményező értesítő, erről azonnal értesíti a többi biztosítót és a Bizottságot.
d) A Mehib Rt. azonnal részletes választ küld egy másik biztosítótól vagy a Bizottságtól érkező, a tevékenységére vonatkozó magyarázat vagy tájékoztatás iránti megkeresésre.
3. Az elektronikus levelezési rendszer használata
Minden értesítés általában elektronikus levelezés útján történik, vagy, ha szükséges, más megfelelő azonnali írásos kommunikációs eszköz útján.
4. Fenti eljárások kiegészítik a hitelbiztosítással, a hitelgaranciával és a pénzügyi hitelekkel kapcsolatos konzultációs és bejelentési eljárásokról szóló - a Tanács 1976. július 27-ei 6/641/EGK határozatával módosított - 1973. december 3-i 73/391/EGK Tanácsi Határozatban megállapítottakat, ezért a Mehib Rt.-nek ezen bejelentési eljárásokat a Határozatban foglaltakkal együttesen kell alkalmaznia.
5. További értesítési eljárások
5.1. Éves értesítés tájékoztatás céljából
a) Minden év végén, de legkésőbb a következő év április 30-áig, minden biztosító visszamenőleges alapon jelentést küld a többi biztosítónak és a Bizottságnak előző évi tevékenységéről. E jelentésnek ki kell terjednie valamennyi adós országra, és tartalmaznia kell ezen országok mindegyikére vonatkozóan:
- a biztosító által ajánlott garancia teljes összegét,
- a biztosító teljes fennálló kinnlevőségét az önrészesedést leszámítva, a közép- és hosszú lejáratú (két év és két éven túli lejáratú szállítói és/vagy vevőhiteleket magában foglaló) ügyletek összegei alapján meghatározva,
- a beszedett díjat,
- a megtérülések összegét, és
- a kárfizetések összegét.
b) Minden év elején legkésőbb január 31-ig minden biztosító jelentést küld a többi biztosítónak és a Bizottságnak a következő évre tervezett, vagy a következő évben alkalmazandó fedezeti politikájáról, beleértve a felső határok fajtáját és szintjét csakúgy, mint azokat a feltételeket, amelyeket a biztosító a következő évben a fedezetet illetően szokásosan megszabni szándékozik.
5.2. Értesítés döntés céljából
a) Közösségi exportőrök vagy bankok egymással versengő ajánlata esetén bármely közreműködő biztosító azonnal válaszol egy másik közreműködő biztosító arra irányuló információkérésére, hogy milyen a szóban forgó ügyletbeli adósnak e rendelet 2. § (1) bekezdésének a) és b) alpontjában meghatározottak szerinti státusa.
b) Az adós státusát illető vita esetén a közreműködő biztosítók a rendelkezésre álló információkat a többi biztosító számára hozzáférhetővé teszik, hogy megállapodjanak egy kölcsönösen elfogadott státusban.
c) Amennyiben a biztosítók az információkéréstől számított 10 munkanapon belül nem tudnak megállapodni az adós státusáról, a közreműködő biztosítók az ügyet a vonatkozó információval együtt a Bizottság tudomására hozzák, amely a reá vonatkozó eljárásnak megfelelően határozatot hoz.

3. számú melléklet a 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelethez

A 21. § (5) bekezdésében foglaltak teljesítésére vonatkozó előírások

1. A Mehib Rt.-nek a 3. pontban szereplő mintaszerződés rendelkezéseinek megfelelően kell eljárnia az olyan a kölcsönös kötelezettségeik vonatkozásában, ha egy másik tagállam szervezetével vagy ügyosztályával közösen egy vagy több tagállamban, egy vagy több alvállalkozói szerződést magába foglaló szerződésre vonatkozó biztosítékok nyújtásában vesz részt.
2. A 3. pontban szereplő mintaszerződés rendelkezései nem zárják ki eleve, olyan járulékos rendelkezések átvételét az 1. pontban hivatkozott szervezetek vagy ügyosztályok által, amelyek nincsenek hatással a 3. pontban foglalt mintaszerződés hatályára, az utóbbinak bármely egyedi tevékenységre történő alkalmazásakor.
3. Mintaszerződés:
1. cikk
Hatály
Ezen Szerződés tárgya az Európai Gazdasági Közösség export-hitelbiztosítói kölcsönös kötelezettségeinek a szabályozása azon esetekre, ha
- egy vállalkozás (a továbbiakban: a fővállalkozó) alvállalkozási szerződést köt az Európai Gazdasági Közösség egy vagy több tagállamának egy vagy több vállalkozásával (a továbbiakban: az alvállalkozók) egy exportszerződés vonatkozásában, amelynek a fővállalkozó az egyedüli kötelezettje, és amelyet az egy olyan vállalkozással (a továbbiakban: a vevő) kötött, amelynek székhelye:
- vagy az Európai Gazdasági Közösséghez nem tartozó országban van;
- vagy az Európai Gazdasági Közösségnek egy tagállamában van, kivéve azokat, amelyekben a megbízó fél és az alvállalkozó székhelye van;
- a fővállalkozó kötelezettséget vállalt arra, hogy átutalja az alvállalkozó(k)nak az őket illető részt a vevő által a fővállalkozónak fizetett összegből, és hogy eleget tesz mindazon előírásoknak, amelyek szükségesek lehetnek a vevő által teljesített kifizetések alvállalkozónak járó részének az átutalásához;
- nincs jogi kapcsolat az alvállalkozók és a vevő között;
- a fővállalkozó hitelbiztosítója (a továbbiakban: a fővállalkozói biztosító) és az alvállalkozó(k) hitelbiztosítója vagy hitelbiztosítói [a továbbiakban: az együttes biztosítóik)] készek garanciát adni - mindegyik a saját üzletpolitikájának a feltételei szerint - a tevékenységnek az illető országában végrehajtott részére, az egyes szerződésekben az általuk meghatározott kockázatokra.
A szerződésre, amelyet a fent említett export-hitelbiztosítók kötelesek megkötni minden egyes esetben, a fővállalkozónak és az egy vagy több alvállalkozónak nyújtandó együttes biztosítékok tárgyában, az alábbi pontok rendelkezései vonatkoznak.
2. cikk
A fővállalkozói biztosító kötelezettségei
A fővállalkozói biztosító, a kockázat egyedüli kezelőjeként, beleértve az alvállalkozási elemet, köteles vállalni, hogy
a) biztosítja a fővállalkozót, az alvállalkozó szerződésrészének a vonatkozásában, a biztosító által minden egyes szerződésben meghatározott kockázatok ellen;
b) a szerződés teljesítési feltételeinek (mennyiség, szállítás, fizetés stb.) vagy a fővállalkozó és az alvállalkozó(k) közötti szerződésnek a szerződés teljesítése vonatkozásában történő módosításához nem járul hozzá, hacsak az együttes biztosítókkal kölcsönösen meg nem állapodott;
c) nem tagadja meg a felelősségét, a fővállalkozó részére kibocsátott biztosítási kötvény rendelkezései alapján, az utóbbi részéről elkövetett bármely szerződésszegés következményeként, anélkül, hogy az együttes biztosítók értesítenék erről;
d) nem jelenti be a biztosítási szerződés lejártát az együttes biztosítók erről történő értesítése nélkül;
e) bármely a tudomására jutott olyan tényről tájékoztatja az együttes biztosítókat, amely megváltoztathatja a vállalt kockázatokat, azok mértékét, terjedelmét vagy kárhoz vezethet;
f) kár vagy annak veszélye esetén egyezteti az együttes biztosítókkal a megteendő lépéseket; a veszteséget elfogadó döntéseket, amíg lehetséges, közös megegyezéssel kell meghozni, a jótállás összegét, és a fizetés módját pedig az egyes biztosítási kötvények rendelkezéseivel összhangban kell meghatározni;
g) veszteség esetében megteszi a szükséges lépéseket vagy megköveteli a fővállalkozótól a szükséges lépések megtételét, a fizetetlen összegek behajtása, a behajtott összegből az együttes biztosítónak a neki járó rész visszafizetése és az ilyen rész átutalásához szükséges előírások elintézése érdekében. A fővállalkozói biztosítónál a behajtás során felmerült költségeket, a biztosított szerződésarányában kell megosztani;
h) a fővállalkozónak adott biztosíték felmondása esetén megtesz minden tőle telhetőt, hogy az e cikkelyben írt kötelezettségeknek eleget tegyen.
3. cikk
Az egyes együttes biztosításban részes biztosítók kötelezettségei
Minden egyes együttes biztosításban részes biztosító a saját részéről köteles vállalni, hogy
a) az alvállalkozót a saját országában biztosítja, kizárólag az utóbbi tevékenységének vonatkozásában, az egyes szerződésekben általa meghatározott kockázatok ellen;
b) a fővállalkozó és az alvállalkozó között létrejött szerződés semmilyen módosítását sem fogadja el a vevővel kötött szerződés teljesítésére vonatkozólag, kivéve a fővállalkozói biztosítóval történő közös megegyezést;
c) az alvállalkozónak adott szerződés rendelkezései szerint nem tagadja meg a felelősséget, az utóbbi oldaláról történő bármely szerződésszegés miatt, anélkül hogy erről a fővállalkozói biztosítót értesítené;
d) nem nyilvánítja lejártnak a biztosítási szerződést a fővállalkozói biztosító értesítése nélkül;
e) a tudomására jutott bármely olyan tényről tájékoztatja a fővállalkozói biztosítót, amely megváltoztathatja a vállalt kockázatokat, vagy azok mértékét, vagy kárhoz vezethet;
f) az alvállalkozónak adott biztosíték felmondása esetén megtesz minden tőle telhetőt az e cikkelyben írt kötelezettségnek való megfelelés érdekében.
4. cikk
A biztosítási kötelezettségek teljesítése
A vásárló ország adósságának teljesítését szolgáló szerződés esetében, a fővállalkozói biztosító és az együttes biztosító(k) kötelesek egyeztetést tartani a konszolidációs szerződés által okozott meghatározott problémák megoldásának módjairól és eszközeiről.
5. cikk
Importhitel műveletek
Azon közösségi hitelbiztosítók, amelyek importhitel rendszerei megfelelően összeegyeztethetők, továbbá megegyezhetnek, hogy a teljes szerződés tekintetében egyetlen importhitelt alapítanak, illetőleg a szerződést azzal fedezik, amely hitelre ezen Szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni analógia útján.
6. cikk
Választottbíráskodás
Bármely ezen Szerződésből fakadó vitát, amelyet barátságos úton nem lehet rendezni, egy három választott bíróból álló Választottbíróság elé kell vinni. Minden érintett fél egy választott bírót jelöl. A harmadik választott bírót az Európai Közösségek Bíróságának Elnöke jelöli ki; ez a választott bíró jár el a Választottbíróság elnökeként. Az eljárás a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Egyeztetési és Választottbíráskodási Szabályai szerint zajlik.

4. számú melléklet a 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelethez

A 21. § (8) bekezdésben foglalt, védzáradék igénybevételére vonatkozó eljárás
Ha a Biztosító a 21. § (8) bekezdésben foglalt eltérésekkel kíván élni, a tervezett döntését haladéktalanul be kell jelentenie a Bizottságnak, mint a védzáradék alkalmazására vonatkozó szándékát. A bejelentésnek olyan piaci jelentést kell tartalmaznia, amely kimutatja, hogy a magánbiztosítási piacon nem áll rendelkezésre fedezet a kockázatra, és ezt két nagy, közismert, magántulajdonú nemzetközi exporthitel biztosító, és egy hazai hitelbiztosító támasztja alá, ily módon indokolva a védzáradék alkalmazását. A bejelentésnek ezen túlmenően tartalmaznia kell azoknak a feltételeknek a leírását, amelyeket az állami vagy államilag támogatott exporthitel biztosító alkalmazni kíván az ilyen kockázatok tekintetében.